Hamburg

Az elmúlt hetekben kicsit megszaladtak az elintézni valók, itt volt Máté, közben Anna átköltözött hozzám (azóta egy menekülttáborra emlékeztet a lakás, mindenhol táskát, bőröndök, szatyrok, de ettől függetlenül tök szuper így élni a penthouse-ban), aztán pénteken hajnalban Balázs jött látogatóba. A sok program ellenére hétvégén mindenképpen el akartunk utazni Hamburgba, így Balázs a "Berlini csomag + extra Hamburg Trip változatot kapta tőlünk, a bolti ár töredékéért".  :)

Most vasárnap utaztunk, augusztus 5-én. Mivel hétvégére esett, ezért a korábbi Drezdai jegy helyett, a "Schönes Wochenende Ticket"-et vettük igénybe. Ez is hasonló elven működik, csak fixen 40 euró, és szintén maximum 5 ember használhatja, adott nap 00:00 órától, másnap hajnali 3-ig, szóval így fejenként csak 8 eurót fizettünk, ami hihetetlenül korrekt ár egy oda-vissza útra. Megint kétemeletes vonattal mentünk, most viszont a kényelmesebb fajtából, amin volt légkondi is (igen a német vonatoknál is van olyan, amelyiken nincs ilyen szolgáltatás... szerintem is hihetetlen :))

A út Hamburgba kicsit hosszabb volt, de jó társaságban ugye repül az idő, most korábban indultunk, és szerencsére a kalauz sem szállított le minket idő előtt, így egy schwerini átszállást követően dél körül Hamburgba is érkeztünk.

Útikönyv, térkép elő. Anna volt az idegenvezető, mert korábban ő már járt a városban. Nem tudom mi lesz velünk jövő héten a Balti-tengerparton, ott még nem járt senki, kénytelenek leszünk a túlcsicsázott, nyálas útikönyvre hagyatkozni, de majd megoldjuk talán valahogy azt is. :)

Hamburg egyébként Németország második legnagyobb városa, nagyjából 1,8 millió lakosával. teljes nevén Freie und Hansestadt Hamburg, egykor ugyanis hanzaváros volt, és egyike azon kevés városoknak, amelyek önmagukban egy tartományt (Bundesland) alkotnak (Berlin és Bréma mellett). Érdekesség még, hogy Hamburg a legnépesebb olyan város Európában, amely egyben nem főváros. Az Elba tölcsértorkolatában fekszik, a folyó a városnél két részre szakad, és a közte keletkező szigeten épült a kikötő. a két részre osztott várost alagutak és hidak kötik össze, több híd van a városban, mint Velencében. Emellett itt található az Elba egyik mellékfolyójából, az Alsterből kialakított két tó is, továbbá számtalan apró csatorna, kanális, melyek a belvárost szelik keresztül.

Először a hamburgi Hauptbahnhofról kisétálva a Rathaushoz mentünk. A főpályaudvar egyébként 1906 óta áll, és elvileg Németország legforgalmasabb pályaudvara, bár szerintem ezt a státuszát elvesztette, mikor a 2006-os VB-re megépült a hiper-szuper berlini Hauptbahnhof. A Rathausmarkt-on éppen valami kínai tradicionális fesztivál volt, mert egy hatalmas vásári tér volt berendezve. Kínai kézműves árusok, étkezdék, sárkányok és papírlampionok mindenütt, és csodálatos illatok terjengtek, akárcsak a Móricz Zsigmond körtéri kedvenc kínai éttermemben... :) Jajj de hiányzik már az is. :)

A Rathaus épületes monumentális, középen pedig egy óratorony található. A belső udvarban a csodás  szökőkút mellett pedig sokan készítenek jobbnál-jobb fényképeket. :)

 

  

 

 

Innen gyalog sétálni indultunk a Alster két tavához. A belső a Binnenalster, a külső pedig az Ausenalster. A tóparon egyébként rengeteg kacsa, hattyú és sirály szórakoztatja a nagyérdeműt, persze kajára várnak, de olyan gyermeklelkű felnőttekre is (akiket nem nevezünk nevén: Anna Kiss!!!), akik képesek hosszú perceket várni, hogy lefotózhassanak egy totyogóst. :) Szóval a kacsa, pontosabban kacsácskaaaa vadászat után átsétáltunk a két tavat átszelő Kenedy-brückéhez, ugyanis Hamburgon áthalad a 10° keleti hosszúsági kör, melynek emlékére a hídon egy emléktábla is található.

Ezután a kikötő felé vettük az irányt. Persze az egész város egy nagy kikötő, de azért a tölcsértorkolatban fekvő Speicherstadt városrész nagyon elképesztő hely. Az egész folyóparti rész árvízvédelmi fallal van elkerítve, és hosszú lépcsőkön lehet lejutni a hajókhoz. Komplett infrastruktúra működik a folyóvízi közlekedés kihasználására, a város tömegkezlekedési eszközeire váltott napijegy például néhány menetrend szerinti hajóra is érvényes, talán inkább ezekkel érdemesebb utazni egyet az Elbán, mint több 10 eurót kifizetni egy-egy hajótúrára.

A kikötő szerintem fantasztikus, aki odavan a hajókért neki meg főleg. Nincs megállás, állandóan jönnek-mennek a gőzösök, a tengerjárók, vagy a teherszállítók, és a kikötő leghíresebb hajója, a Cap San Diego is itt található. Én nagyon szívesen felmentem volna a fedélzetre, sajnos az idő szűke miatt erre nem került sor, de ha jól emlékszem 7(teljes)/4(kedvezményes) eurós jegyárakon felmászhatunk egy tengerjáró hajóra, ami azért valljuk be, felejthetetlen élmény. 

A látványt tovább gazdagítja, hogy mindenhol rakodódaruk és gépek vannak, és mi emberek olyan aprónak tűnünk mellettük, olyan érzés, mintha pici hangyák lettünk volna az óriások között. 

 

 

A kikötő után elmentünk az Alter Elbtunel-hez, amely 1911-ben nyílt meg Régi Elba-alagút és a város Sankt Pauli nevű városrészét az Elba Norderelbe nevű folyóága alatt köti össze a szemközti steinwerderi kikötővel. A két csőből álló alagútrendszer 21 méter mélyen van a víz alatt és a mai napig használja a közforgalom, bár a gyalogosok mellett inkább csak bringásokat láttunk. Megépítése a kor technikai csúcsteljesítményei közé tartozott, 2003 óta pedig műemléknek számít. 

 

Délután a St. Pauli és a Reeperbahn városrészek irányába indultunk, amelyek talán a város leghíresebb részei, az éjszakai élet központja és itt található a piroslámpás negyed. Bár délután nem nagyon volt mozgás, a különböző night clubok és erotikus boltok egy négyzetméterre jutó száma magasan az átlagos felett volt. :) 

Itt megnéztük a legendás Indra klub-ot is, ahol 1960 augusztus 17-én először játszott a The Beatles, és ahol több koncertjük is volt az évek során. Sosem tudtam erről, de a zenekar először Hamburgban lett híres, majd csak utána Nagy-Britanniában.

 Indra klub, és a The Lidl's ifjú zenészei...

Aztán még kicsit sétálgattunk, a pocink meg egyre éhesebb lett. A fiúk halat akartak enni, "mert hát hogy néz mán' az ki, ha egy kikötőben nem halat eszünk." Mi Annával pedig inkább a jól megszokott ízek mellett döntöttünk. Várt ránk még több, mint 3 óra vonatút vissza Berlinbe, szóval nagyon ránk fért a pihenés éjszaka. :)

De fantasztikus kirándulás volt, és nagyon örülök, hogy elmentünk Hamburgba együtt, biztos nem lett volna ilyen jó, ha nem az Erasmus Dream Team-mel utazunk. :)